Győrött 1870-ben jött létre az önkéntes tűzoltótestület, melynek példájára megyeszerte hasonló kezdeményezések születtek. Először a vidéki városok tűzoltó szervezetei alakultak meg (Kapuvár 1874, Mosonmagyaróvár 1879, Csorna 1882), majd a falvaké is. 1885-ben 7 szigetközi község, Révfalu, Vének, Újfalu, Zámoly, Szabadi, Halászi és Dunaszeg határozta el, hogy tűzoltóságot szervez. A testületekről szóló belügyminiszteri rendelet csak 1888-ban látott napvilágot, tehát a megyebeli falvak "serényebbnek" bizonyultak, mint az országos átlag.
Az 1930-as, 1940-es években a község nagyobb összegű támogatást adott a tűzoltó testületnek. Így tudták felújítani a felszerelést, újabb egyenruhákat szereztek be.
Az 1950-es években ismét kicserélték az elhasználódott eszközöket. Tűzoltó bálok, rendezvények keretéből 25 db egyenruhát és tartozékait vásárolták meg.
1955-ben új szertárat építettek rengeteg társadalmi munkával. Hamarosan motorfecskendőt kapott a falu.
A tűzoltók felszerelése 1977-től (darabszám megjelölése nélkül):
- Kis motor fecskendő
- Egyetemes kapocspár kulcs
- Kocsifecskendő
- Targonca
- 75-ös elzárható sugárcső
- Szívótömlő kötélkút
- Lajtfecskendő
- Dugólétra
- 52-es elzárható sugárcső
- Lapát
- Gumírozott nyomótömlő
- 52-es Létra
- Szívótömlő 52-es
- 52-es Osztóvilla
- Kender nyomótömlő
- 75-ös Tűzoltó öltöny
- Sugárcső
- 52-es Tűzoltó sapka
- Szelepkötél
- Szűrőkosár 110-es
A tűzoltók három próbája:
Bár kisebb tűzesetek többször előfordultak a faluban, a tűzoltók helytállására, szakértelmük bizonyítására 3 eset adott példát.
Az 1911. évi nagy tűzvészkor a tűzoltóság még elég primitív felszereléssel rendelkezett, s a nádfedeles régi házak között alig lehetett megakadályozni a tűz terjedését. De legalább a gazdasági épületek, állatok, felszerelések egy részét sikerült megmenteni.
1921-ben Darnózselin ütött ki egy nagy tűz. A dunaszegi tűzoltók másodiknak érkeztek meg a színhelyre, ahol nagy erőfeszítéseket tettek a tűz megakadályozására. Kiemelkedő munkájukról az akkori mosoni vezetők 10 db (Mosoni) folyóiratot ajándékoztak, mely havonként jelent meg. (Minden hónapban megküldték a dunaszegiek részére.)
Az 1954-es árvízkor a lakosság ingóságainak megmentésében, a házak bontásában, a kutak fertőtlenítésében, a víz elvezetésében, szivattyúzásában stb. oroszlánrészt vállaltak a tűzoltók.
Élénk egyleti élet az 1950 - 1970 közötti évekbenA tűzoltóparancsnok, Páli Géza legnagyobb feladatának a megelőzést tartotta. Így a testület tagjai rendszeresen részt vettek tűzvédelmi gyakorlatokon, továbbképzéseken. Télen általában egy gyakorlatot tartottak, de az aratási időszakban pl. szinte állandóan készenlétben álltak. Szigorúan ellenőrizték a rendszabályok betartását, ügyeleti szolgálatot szerveztek. Térképen bejelölték a legveszélyesebb gócpontokat, megválasztották a területfelelősöket. Minden évben házi vizsgát, versenyt rendeztek. A Tűzoltó Testületet ekkor kb. 50 fő alkotta. Volt felnőtt, női, úttörő és ifjúsági csoport. Rendszeresen részt vettek járási, megyei versenyeken, amelyeken számos dobogós helyezést értek el.
Néhány eredményes a legemlékezetesebbek közül:
- 1956-os járási verseny. Két felnőtt és egy úttörő csapat nevezett. Mind a 3 tűzoltócsapat I. helyezést ért el.
- Ezt követően a győztes, úttörőkből álló raj a megyei versenyen is első lett.
- 1959-ben Rábapatonán a fiúk állhattak a dobogó legmagasabb fokára.
(Ettől kezdve minden évben a négy csapat közül egy vagy kettő helyezést ért el.)
- 1968-ban 4 csapat indult, melyből 3 érmes lett.
- A megyei és országrészi (Röjtökmuzsaj) versenyen ismét a nők bizonyítottak. Megszerezték az I. helyet.
Az Önkéntes Tűzoltó Testület dunaszegi parancsnokai:
- 1901 - 1911 Fülöpp Lajos
- 1907 - 1911 Nagy Kálmán
- 1911 - 1915 Csala József
- 1915 - 1921 Szabó Mihály
- 1921 - 1928 Láng Ernő, Torma Károly
- 1928 - 1934 Torma Károly, Torma Ferenc
- 1934 - 1949 Csala Gábor, Bellovicz János
- 1949 - 1985 Páli Géza, Kovacsics Imre
- 1985 - 1989 Szabó Károly
Az első tűzoltó parancsnok, akiről tudunk, Fülöpp Lajos tanító volt. Mellette 1907-től Nagy Kálmán tevékenykedett. Az elnöki tisztséget hosszú évtizedeken át Búza Gáspár és Varga Antal töltötték be.A Levente Egyesület Magyarországon 1921-ben hozták létre az úgynevezett "Levente" szervezetet. 1924-től belügyminiszteri rendelet intézkedett a fiatalok sportossá, egészségessé neveléséről. Valójában egy kötelezően előírt katonai előképzésről volt szó, amely "testnevelési törvény" fedőnévvel működött.
A Trianoni békeszerződés szerint Magyarország 1920 után nem tarthatott fenn általános hadkötelezettségen alapuló hadsereget, csupán önkéntes formában szerveződött.Valamennyi 12-21 éves korú fiatal legénynek kötelessége volt hetente kétszer a levente foglalkozásokon megjelenni.
