Bemutatkozás • Kultúrtörténeti értékek • Természeti értékek

Csónakkal a Mosoni-Dunán • A Sziget csücske • Térkép

 Az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának települései Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb megyéjében, Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, a megyeszékhely, Győr agglomerációs zónájában. Az 1999-ben megalakult társulás tizenegy települést foglal magába. A társult települések összterületete 13200 ha, népessége több, mint tízezer fő.
A társult települések a következők: Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs, Kunsziget,Mecsér, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének.
A tizenegy település ebben a működési formában alkalmas arra, hogy megvalósítsa saját jövőképét, hogy programok sorozatán keresztül a településen élők életminőségét javítsa, vonzó életteret alakítson ki a helyben élők és az oda költözők számára.
A 11 település az Alsó-Szigetközt képviseli, érdekeit egyeztetve működnek együtt, egyes feladatok könnyebb, hatékonyabb és zökkenőmentesebb végrehajtása érdekében.Társulásunk olyan tervezési-fejlesztési területi egység, ahol elsősorban a vidéki lakosság mindennapi szükségletei kielégítésével kapcsolatos gazdasági, piaci, infrastrukturális, közigazgatási és társadalmi kapcsolatok játszódnak le.
A Társulás fő feladata, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatosan a tájhoz, az egymással együtt élő, együttműködő önkormányzatokhoz együttesen kötődő közös szándékokat kifejezze, összehangolja a forrásokat, megvalósítsa a fejlesztéseket, elősegítse a falu-város kapcsolatok kiteljesedését, biztosítsa a vidék fejlődését.A kistérség megalakulásának, működésének több mint egy éves múltja azt bizonyítja, hogy ennek a térségnek helye van a magyar területfejlesztésben. Ez egy olyan területi szint, mely tapasztalat nélkül formálódott, és a források hiányának ellenére megmaradt. Megmaradását, működését, kialakult státuszát az alulról való építkezésben kell keresni, ereje a helyi döntéshozók tenni akarásában lelhető fel.

Bemutatkozás

Az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának települései Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb megyéjében, Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, a megyeszékhely, Győr agglomerációs zónájában. Az 1999-ben megalakult társulás tizenegy települést foglal magába. A társult települések összterületete 13200 ha, népessége több, mint tízezer fő.
A társult települések a következők: Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs, Kunsziget,Mecsér, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének.
A tizenegy település ebben a működési formában alkalmas arra, hogy megvalósítsa saját jövőképét, hogy programok sorozatán keresztül a településen élők életminőségét javítsa, vonzó életteret alakítson ki a helyben élők és az oda költözők számára.
A 11 település az Alsó-Szigetközt képviseli, érdekeit egyeztetve működnek együtt, egyes feladatok könnyebb, hatékonyabb és zökkenőmentesebb végrehajtása érdekében.Társulásunk olyan tervezési-fejlesztési területi egység, ahol elsősorban a vidéki lakosság mindennapi szükségletei kielégítésével kapcsolatos gazdasági, piaci, infrastrukturális, közigazgatási és társadalmi kapcsolatok játszódnak le.
A Társulás fő feladata, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatosan a tájhoz, az egymással együtt élő, együttműködő önkormányzatokhoz együttesen kötődő közös szándékokat kifejezze, összehangolja a forrásokat, megvalósítsa a fejlesztéseket, elősegítse a falu-város kapcsolatok kiteljesedését, biztosítsa a vidék fejlődését.A kistérség megalakulásának, működésének több mint egy éves múltja azt bizonyítja, hogy ennek a térségnek helye van a magyar területfejlesztésben. Ez egy olyan területi szint, mely tapasztalat nélkül formálódott, és a források hiányának ellenére megmaradt. Megmaradását, működését, kialakult státuszát az alulról való építkezésben kell keresni, ereje a helyi döntéshozók tenni akarásában lelhető fel.

 Vissza

Kultúrtörténeti értékek

KUNSZIGET - Krisztuskeresés
A szépen felújított, XIX. századi templomhoz szép hagyomány kötődik: a Krisztuskeresés. A nagyszombati feltámadási körmenet után kihírdetik: holnap hajnalban fél ötkor megyünk Krisztust keresni. A Krisztuskeresés útvonalán a házak ablakába virágot, gyertyát tesznek, és egymást keltegetik, nehogy elkéssenek. A felhívásra érkezők - újabban egyre többen távoli vidékről is - körülveszik a templom előtti keresztet, és csendben várják az előénekes vezette indulást. A menet a Mecsér felé lévő "főső kereszthez" megy, majd a temető keresztig, onnan pedig vissza a templom elé, miközben ismétlik az előénekes diktálta szöveget. A templom előtti kereszthez érve meghúzzák a harangokat, és közösen énekelnek.

DUNASZENTPÁL - Fehérkép
A temető kapujában kis kőemlék áll. A sok helyen előforduló képoszlopok egyikének vélnénk, pedig több annál. Egy kis falu lakóinak az egyetemes kultúrával való azonosulását, a szép iránti érzékenységét és igényességét tárja a látogató elé. Az oszlop képei - bár építészeti szempontból másodlagosak - hordozzák a mondanivalót. Ezek tudatják, hogy mely szenteknek állították. A falu állattenyésztésről volt híres, ezért Szent Vendel került az egyik fülkébe. Szent Flórián pedig azért kapott helyet a másikban, mert a nádfedelű házakban lakók a tűztől tőle vártak oltalmat. Mária és a keresztre feszített Krisztus képe, az itt lakók vallásosságát bizonyítja.

 Vissza

Természeti értékek

DUNASZEG
Alsó-Szigetköz jellemző tájképi eleme az élő vizeket kísérő holtágak és morotvák sora. Ennek szép élményt nyújtó példánya a Dunaszegi-tó, melynek patkó alakja már elárulja, hogy egykor a Mosoni-Duna kanyarulata volt. A meder nyílása feltöltődött, fokozatosan elzárult és a hajdani, erőtől duzzadó Duna-ág holtággá változott.Vize már nem folyik, megcsendesedett tükrére rásimulnak a vízitök széles levelei, s közülük itt is, ott is tündérrózsák dugják elő hófehér fejüket. Az elmúlás erői azonban nem pihennek, és szüntelenül rakódik le a meder fenekére a por, az iszap. Az elhalt növények maradványai felhalmozódnak és a nádas egyre nagyobb felületet rabol el a nyílt víztükörtől. A partközelben sekély vizeket kedvelő virágok nyílnak, a partot pedig rekettyefűz bokrok, fehér füzek szegélyezik.

GYŐRLADAMÉR - Somos erdő
A morotva keleti részéhez csatlakozik a 16 ha nagyságú Somos-erdő, a szil, kőris, tölgy ligeterdők egyik kicsi, alsó-szigetközi maradványa. A magas kőris lassan-lassan kiszorítja a kocsányos tölgyet és a vénic-szilt. A cserjeszint tavasszal rendkívül színes. Már tél végén megjelennek a mogyoró barkái, majd később a húsos som aranysárga virágai.Szép a védett lágyszárúak, a dunai csillagvirág és a fákra felkúszó ligeti szőlő látványa. A gyepszintet a tölgyesek jellemző virágai díszítik. Ilyen a sokak által szeretett gyöngyvirág, a ritkább erdei gyöngyköles, és a széles levelű salamonpecsét.Májustól kezdve ezeken a helyeken már virágoznak legszebb növényeink, az orchideák. Szép az erdő ősszel is, amikor messzire virít a húsos som vöröse, a kökény kék termése és a piros csipkebogyó.

GYŐRLADAMÉR tavai
A Dunaszegi - morotvató feltöltődött keleti része több, mint 40 hektár nagyságú Nádas-tó. A hajdani folyó-ág partján hullámzón nádas, számos madár fészkelo helye. A falutól észak-keletre a hajdani kavicsbányák helyén tavak vize csillog, és a tavakat körülvevo területen több védett és ritka növényfaj él. Ilyen a hússzínu ujjaskosbor, a vitézkosbor, a mocsári noszofu, a gyíkpohár. Az elhagyott bányagödrökben csillogó vizet fuzbokrok, szürke nyárfák védelmében suru nádas szegélyezi, ahol a nádi énekesmadarak több faja menedéket talál.

GYŐRZÁMOLY
A falutól északra lévő Tölöspuszta egykori uradalmi központját körülölelő szil-kőris-tölgy-ligeterdő mára csak kis területet foglal el. Azért értékes és érdekes, mert ilyen szárazabb területet kedvelő keményfa-ligeterdő nem volt gyakori az alacsonyabb térszínű Alsó-Szigetközben. Jellemző fái a kocsányos tölgy, a magaskőris, a vénicszil, a mezei szil, a mezei juhar, és a zelnicemeggy.A keményfaligetek tavasszal a legszebbek, amikor még lomb nem lévén bőségesen jut fény a cserjeszintre és a talajra. Ezért a gyepszint az év minden szakában gazdag és színes.
Legkorábban a csillagvirág jelenik meg, májustól pedig a legszebb növényeink, az orchideák virágoznak. A cserjeszintet a fekete bodza, a veresgyűrű som, és a kék kökény színesíti.
Gazdag az erdő állatvilága is. A madarak közül rigók és cinegék énekelnek, harkályok kopácsolnak. Bár az erdő kis területű, mégis sok a vad, mert változatos növényzet miatt elegendő élelmet és szélesebb választékot találnak. Szívesen vackol a vaddisznó is, mert a magasabb területen az árvízek nem veszélyeztetik a fiatal állatokat.

GYŐRÚJFALU
Győrzámoly és Győrújfalu határában húzódik az Örömlaposi- és a Lajmai - csatorna, melyeknek partjait magas sások - kórósok szegélyezik. Közöttük hullámzik Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a patkóalakú, sok vadnak és madárnak menedéket és élelmet adó Lajma.
Sokszor a vaddisznó is a nádasba rakja a vackát, ha a magas vízállás kiszorítja a hullámtérből. Az énekes madaraktól hangos nádas a barna rétihéja fészkelő helye.

VÁMOSSZABADI
A falutól északra, a Nagy-Duna töltésének közelében a Vörösréten a mocsárrétekre jellemző fajok élnek, mint a szibériai nőszirom, a széles levelű nőszőfű, a kornistárnics, a nyári tőzike.
Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, költ a barna rétihéja, az egerészölyv, a fehér gólya, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is.
A töltésen túl, a feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen rekettyefűz bokrok, fehér füzek, nádasok teszik változatossá a képet.
A hullámteret árvízkor teljesen elborítja a víz, ami szárazabb években a mélyedésekben az év nagy részén megmarad. Itt nevelődnek fel a mocsári békák, barna varangyok, kecskebékák.

NAGYBAJCS
A Csápolnaki-csatorna által körbevett, botlófüzekkel tarkított, jellegzetes mocsárréten a szibériai nőszirom, a kornistárnics, a dunai csillagvirág, a nyári tőzike virágzik.
Ősszel tömegesen virít az őszi kikerics és a peremizs.
A csatornát kísérő idős fákban fészkel az erdei fülesbagoly, az ágakon az egerészölyv rak fészket. A sűrű bozótosban gyakran látható őz, vaddisznó és róka.
A hullámtérben csodálatosan szép, idős, az emberi kéznek köszönhető alakú botlófüzek találhatók. A fűznek a tetejét levágják, és a csonkokon új gallyak sarjadoznak. S amikor ezek is megvastagodnak, újból levágják. Ez a botlás.Az eredmény a tájnak jellegzetes arculatot adó sugárkoszorúként szétágazó gallysor.

KISBAJCS
A Szavai-csatorna két oldalán húzódó nádas a Nádrét füzesébe megy át. Náddal borított mélyfekvésű területen a csatorna bal partja mentén korábban a Duna magas vízállásakor még nyíltvizű részek is voltak. Napjainkra az előrehaladott feltöltődés miatt már beborította helyüket a gyékény és a nád.
A sűrű nád jó vadrejtő, a fácán, az őz, a róka, a vaddisznó számára.A nádrész öreg fáinak odúiban költ a seregély, a szén- és kékcinege, az ágak között fészkel az egerészölyv.A csatornában szép látványt nyújt a védett tündérfátyol és a tündérrózsa.A nádasban fészkelő nádi énekesek a leggyakoribb madarak. Korábban a nyíltvizű részeken a szürkegém, a fehér gólya, a vörös gólya, a bíbic, a tokés réce, a sárszalonka is megjelent, ma már csak ritkábban fordulnak elő.

VÉNEK
A Mosoni-Duna-ág mellett található Somos-erdő, Alsó-Szigetköz leggazdagabb liget erdeje. Az árvizek által gyakran elöntött területen rendhagyó érdekesség a keményfa liget erdő. Különös a gyertyán előfordulása, de húsos som, az ostorménfa, valamint a bogláros szellőrózsa is csak ebben a kis erdőfoltban él. Védett fajok a dunai csillag virág, a nyári tőzike. A korábban még jellemző orchideák a cserjeszint besűrűsödése miatt megritkultak.
A Mosoni-Duna hullámterében el lehet sétálni a Torda-szigetig, ahonnan már látható a Győr-Gönyü kikötő építkezése. A falu északkeleti részén közvetlenül a gát tövében lévő Aranykert tölgyfáit a vénekiek a millenium és Erzsébet királyné emlékére ültették.

 Vissza

Csónakkal a Mosoni-Dunán

DUNASZEG
A falu Győr felőli részén a töltés lábánál van a táborozóhely paddal, asztallal, tűzrakóhellyel. A töltés mentett oldalán fiatalok által kedvelt diszkó található. Itt van WC és büfé. Pár száz méterre van a falu orvossal, étteremmel, vásárlási lehetőséggel, a hajdanvolt világot idéző kis honismereti gyujteménnyel, kis barokk templommal és szép képoszloppal.

DUNASZENTPÁL
Mecsér után a folyó hatalmas patkót ír le, és egyik oldalán van Mecsér, a másikon Dunaszentpál. Légvonalban a két táborhely alig másfél kilométerre van egymástól, vízen viszont ennek háromszorosa a távolság. A parton nagy tisztás és sportpálya található, nyáron kis büfé üzemel. Rövid sétával a falu központjában vagyunk, ahol a kis templom mellett vendéglő és bolt található.

KUNSZIGET
Kunsziget határában, ahol a Szigetközből a Bolgányi-hídon át érkező út már a Mosoni-síkságon érinti a Dunát, két táborhely is található.

GYŐRLADAMÉR
A szigetközi út közelében a falu nyugati határában van a vizitúrázók kis táborhelye, ahonnan a Somos-erdőhöz és a Belső tavakhoz javasolt sétát tenni. A Somos-erdő Alsó-Szigetközben ritka tölgyes erdő, a keményfa erdők cserje és gyepszintjére jellemző növényvilággal.

GYŐRZÁMOLY
Ahol a Dunát kísérő galériaerdő megszakad, a fövenyes parton kis táborhely található, amely a szokásos kellékekkel rendelkezik. A tábortól pár száz méterre van a falu központja, vendéglővel, bolttal, barokk templommal.

VÉNEK
A két Duna találkozásának közelében, a hajdani révház előtt van a kikötőhely. A tájba illő fedett pihenő és a tűzrakó most épült, a hajdani révház most újul meg. A gáton túl a templom mellett a faluház udvarán további táborozási lehetoség kínálkozik.

 Vissza

A sziget csücske

Az Alsó-Szigetköz a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által közrezárt terület. Lógója azt kívánja sugallni, hogy a "Sziget-csücske" az őt megismerő szíve csücskébe lopja be magát. Higgyünk az alkotónak, és engedjünk a helyiek csábításának. Fedezzük fel az egykori halászok és vadászok, pásztorok és aranymosók földjét.

A győri pályaudvartól alig pár kilométerre, amit jól kiépített kerékpárúton tehetünk meg, és máris elénk tárul a Duna alkotta táj megannyi szépségével: a botlófüzek sugárkoszorújával, a galériaerdők zöldjével a Nagy-Duna melletti mocsárrétek sokszínű virágaikkal és madaraik hangoskodásával.

A halászok földje ma a horgászok paradicsoma. Utunk során mindenféle horgásztavak vize csillog, gondozott környezetükkel nem csak a helyiek hobbiját szolgálják, hanem az idegenforgalmat is: egyre több tó mellett találunk padokat, játszóteret, büfét, hangulatos környezetet.

De jól választ az is, aki a Mosoni-Duna zöld alagútjában halad végig. A parti fákat sás és nádrengeteg kíséri, zöld hátterükből vízililiomok kéklenek elő. Csónakunk hangtalanul siklik a vízen. Alattunk hínárerdő húzódik. Megállunk. A víztükörben a fák, a nádak és a felhos égbolt képe lebeg.

Vissza

Térkép

Vissza