Vízimalmok a csallóközi Kis-Dunán
Összeállította: Veres László

A Duna-menti vízimalmok egyik típusa a cölöpös vagy más néven lábasmalom. A telepítésük elengedhetetlen feltétele volt az állandó meder, a víztől nem szaggatott part és a víz szintjének minél kisebb ingadozása. Ma már csak múzeumként működő darabjait Szlovákiában a Kis-Duna mentén Tallóson, Dunatőkésen és Jókán láthatjuk. Az 1893-ban épített, eredeti állapotában megőrzött tallósi vízimalom lapátkerekét villamos motorral forgatják, így mutatják be a malom működését.

A vízimalmok másik típusa a hajómalom, amely a vízállás függvényeként más-más helyre volt úsztatható. Az efféle vízimalmok a vízfolyással együtt vándoroltak. A Nagy-Dunán egykor működő hajómalom újjáépített példánya jelenleg Gútán tekinthető meg. A "gútai" hajómalmot a komáromi hajógyárban építették újjá. Mivel a Nagy-Dunán nem találtak biztonságos helyet számára, ezért felvontatták a Vágon Gútára. A hajómalom a város közepén kialakított mesterséges szigeten található, amelyre Európa leghosszabb fedett fahídja vezet.

" …A malmok a Nagy-Dunán, a mellékágakon és a Mosoni- Dunán egyaránt lehorgonyoztak. Moson megyében pl. a XIX. századbeli monográfia szerint 25 volt a főágon, 43 az ágakon, Győr megyében ugyanebben az időben 241 vízimalmot jegyeztek fel - de azt nem tudhatjuk mennyi dolgozott ezek közül a Dunán és mennyi a Rábán, Marcalon, a kisebb patakokon. Timaffy László könyvében lévő adatok szerint a XVIII. században Szigetközben 156 vízimalom volt. A molnárcéh életéről ugyanitt olvashatunk, a jeles szerző részletesen leírja az őrlés menetét és a molnármesterséghez kapcsolódó szabályokat, szokásokat - akit érdekel és többet szeretne tudni a dunai malmokról, ajánlom ezt a könyvet…"1

Milyen volt a hajómalom?
A hajómalom két hajóból állt: a víz belső oldalán álló völgyhajóból és a parthoz közel álló házhajóból. A házhajó zárt, házszerű felépítmény. Ebben volt a malomszerkezet és a molnár lakóhelye is. A "vőgyhajó" nyitott volt és csupán arra szolgált, hogy a két hajó között forgó lapátkerék tengelyének egyik vége rajta nyugodjon. A lapátkerékbe a víz belekapaszkodott és áttételekkel meghajtotta a malom őrlőkerekeit. A lapátkerék a malom nagysága szerint 3 - 6 m széles,2 - 5 m átmérőjű volt, amelyre 8 - 20 lapátot szereltek. A Nagy-Dunán és a Mosoni-Dunán működő hajómalmok méreteikben és kialakításukban különböztek. Nagyságukat aszerint állapították meg, hogy hány kővel, hány garattal, milyen szitáló készülékkel dolgoztak és mekkora volt a vízfogó kerekük.

1 Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. 83 o.

A vízimolnárság emléke Dunaszegen

A monda szerint a pataházi dombon elsők között egy vízimolnár is megtelepedett, később a megtalált malom darabjai elkallódtak és a létét igazoló írásos emlékek nem kerültek elő.
A faluban az 1930-as évek elejéig élő mesterség volt a vízimolnárság. Az öregek emlékeznek Pintér András hajómalmára, melyet Györzámolyról húztak fel kötélen a Mosoni-Dunán, és Farkas kovács házának irányában horgonyozták le. Később ezt a hajómalmot vette meg Schreiner Ernő, és ezt váltotta fel a Kislaposon ugyancsak Schreiner Ernő szárazmalma, gőzmalma. Schreiner Ernő gabonaszállító hajóját a visszavonuló németek a Mosoni-Dunába süllyesztették. Dunaszegen a Kisgödör és Nagygödör elnevezés utal a hajómalmok egykori kikötési helyére. A molnárság emlékét a faluban egyedül a lepusztult szárazmalom épülete "őrzi".

2 Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. 83 o.

A vízimolnárság múltját bemutató írással az volt a célunk, hogy felkeltsük e téma iránt az érdeklődést, és támogatást kérjünk ahhoz, hogy a dunaszegi szárazmalom épülete adjon otthont egy Szigetköz malomiparát bemutató állandó kiállításnak, valamint eredeti dokumentáció alapján újraépítésre kerüljön egy szigetközi hajómalom.

Irodalom
1. Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona,1964/4.sz.
2. Timaffy László: Szigetköz. Gondolat, Bp. 1980.
3. Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. Hazánk, Győr 1997.
4. Kozmáné Pozsgai Éva: Dunaszegi múltidéző. Hazánk, Győr 2000.