Vizimalmok nyomában

Vízimalmok a csallóközi Kis-Dunán
Összeállította: Veres László

A Duna-menti vízimalmok egyik típusa a cölöpös vagy más néven lábasmalom. A telepítésük elengedhetetlen feltétele volt az állandó meder, a víztől nem szaggatott part és a víz szintjének minél kisebb ingadozása. Ma már csak múzeumként működő darabjait Szlovákiában a Kis-Duna mentén Tallóson, Dunatőkésen és Jókán láthatjuk. Az 1893-ban épített, eredeti állapotában megőrzött tallósi vízimalom lapátkerekét villamos motorral forgatják, így mutatják be a malom működését.

A vízimalmok másik típusa a hajómalom, amely a vízállás függvényeként más-más helyre volt úsztatható. Az efféle vízimalmok a vízfolyással együtt vándoroltak. A Nagy-Dunán egykor működő hajómalom újjáépített példánya jelenleg Gútán tekinthető meg. A "gútai" hajómalmot a komáromi hajógyárban építették újjá. Mivel a Nagy-Dunán nem találtak biztonságos helyet számára, ezért felvontatták a Vágon Gútára. A hajómalom a város közepén kialakított mesterséges szigeten található, amelyre Európa leghosszabb fedett fahídja vezet.

A szigetközi hajómalmok

" …A malmok a Nagy-Dunán, a mellékágakon és a Mosoni- Dunán egyaránt lehorgonyoztak. Moson megyében pl. a XIX. századbeli monográfia szerint 25 volt a főágon, 43 az ágakon, Győr megyében ugyanebben az időben 241 vízimalmot jegyeztek fel - de azt nem tudhatjuk mennyi dolgozott ezek közül a Dunán és mennyi a Rábán, Marcalon, a kisebb patakokon. Timaffy László könyvében lévő adatok szerint a XVIII. században Szigetközben 156 vízimalom volt. A molnárcéh életéről ugyanitt olvashatunk, a jeles szerző részletesen leírja az őrlés menetét és a molnármesterséghez kapcsolódó szabályokat, szokásokat - akit érdekel és többet szeretne tudni a dunai malmokról, ajánlom ezt a könyvet…"1

Milyen volt a hajómalom?
A hajómalom két hajóból állt: a víz belső oldalán álló völgyhajóból és a parthoz közel álló házhajóból. A házhajó zárt, házszerű felépítmény. Ebben volt a malomszerkezet és a molnár lakóhelye is. A "vőgyhajó" nyitott volt és csupán arra szolgált, hogy a két hajó között forgó lapátkerék tengelyének egyik vége rajta nyugodjon. A lapátkerékbe a víz belekapaszkodott és áttételekkel meghajtotta a malom őrlőkerekeit. A lapátkerék a malom nagysága szerint 3 - 6 m széles,2 - 5 m átmérőjű volt, amelyre 8 - 20 lapátot szereltek. A Nagy-Dunán és a Mosoni-Dunán működő hajómalmok méreteikben és kialakításukban különböztek. Nagyságukat aszerint állapították meg, hogy hány kővel, hány garattal, milyen szitáló készülékkel dolgoztak és mekkora volt a vízfogó kerekük.

1 Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. 83 o.

Dr. Timaffy László gyűjteménye

Hogyan mozgatták és rögzítették?
A hajómalmot kézi erővel vagy állatokkal vontatták, illetve úsztatták arra a helyre, amely őrlés szempontjából a legmegfelelőbbnek bizonyult. Árvíz, háborús veszély esetén, a tél beállta előtt védett helyre vitték, vagy a malomberendezést leszerelték és a két hajót a partra húzták. A hajómalmot a vízmederbe levert fenyőoszlophoz, az ún. "szeg" -hez ( más néven malomkaróhoz ), vesszőből font kötéllel az ún. " cöjt"-tel kötötték ki. A malomszeg nem látszott ki a vízből, úgy verték le, hogy a mederfenékből kb. 1 méternyire álljon ki. A biztonságos hajózás érdekében Mária Terézia 1722-ben hozott rendeletében vasmacska és vaslánc használatára kötelezte a molnárokat.

Kik dolgoztak a hajómalmon?
A molnárlegények és molnármesterek, akik kiváló ácsok és asztalosok is voltak. Mester csak az lehetett, aki fából kifaragott egy fogazott kereket, más néven molnárszerkezetet, és azzal legalább egy zsák gabonát meg tudott őrölni. Híresek voltak a szigetközi molnárok, még az Al-Dunáról is hoztak fel nekik gabonát őrlésre. Hétféle finomságú lisztet tudtak őrölni és nem pénzért dolgoztak, hanem részért. Tíz zsák gabonából a tizedrész, tehát egy zsák volt a molnáré. (A tallósi vízimolnárok az őrlésért csak tizenkettedrészt kértek).

Az utolsó még működő szigetközi hajómalmokat Nagybajcson, 1945 márc. 28-án a visszavonuló német csapatok felgyújtották.
"…Szigetközben nincs egyetlen hajómalom sem, ami megőrizte volna ennek az elmúlt századokban annyira fontos és jellemző mesterségnek az emlékét. Így a ma embere csak leírásokból ismerheti meg, hol és hogyan dolgoztak egykor a vízimolnárok. Pedig a hagyományőrzésen túl biztosan nagy idegenforgalmi vonzereje lenne egy működő hajómalomnak…"2

Szigetközi hajómalom eredeti másolata Németországban, a suhlendorfi Malommúzeumban, egy kicsinyített mása pedig a győri Xantus János Múzeumban látható. A szabadtéri suhlendorfi Malommúzeumban 36 vízi- és szélmalom másolat látható különféle országokból és korokból.

A vízimolnárság emléke Dunaszegen

A monda szerint a pataházi dombon elsők között egy vízimolnár is megtelepedett, később a megtalált malom darabjai elkallódtak és a létét igazoló írásos emlékek nem kerültek elő.
A faluban az 1930-as évek elejéig élő mesterség volt a vízimolnárság. Az öregek emlékeznek Pintér András hajómalmára, melyet Györzámolyról húztak fel kötélen a Mosoni-Dunán, és Farkas kovács házának irányában horgonyozták le. Később ezt a hajómalmot vette meg Schreiner Ernő, és ezt váltotta fel a Kislaposon ugyancsak Schreiner Ernő szárazmalma, gőzmalma. Schreiner Ernő gabonaszállító hajóját a visszavonuló németek a Mosoni-Dunába süllyesztették. Dunaszegen a Kisgödör és Nagygödör elnevezés utal a hajómalmok egykori kikötési helyére. A molnárság emlékét a faluban egyedül a lepusztult szárazmalom épülete "őrzi".

2 Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. 83 o.

Tisztelt Olvasó!

A vízimolnárság múltját bemutató írással az volt a célunk, hogy felkeltsük e téma iránt az érdeklődést, és támogatást kérjünk ahhoz, hogy a dunaszegi szárazmalom épülete adjon otthont egy Szigetköz malomiparát bemutató állandó kiállításnak, valamint eredeti dokumentáció alapján újraépítésre kerüljön egy szigetközi hajómalom.

Irodalom
1. Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona,1964/4.sz.
2. Timaffy László: Szigetköz. Gondolat, Bp. 1980.
3. Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. Hazánk, Győr 1997.
4. Kozmáné Pozsgai Éva: Dunaszegi múltidéző. Hazánk, Győr 2000.

Ajánló