Kúszó zeller

Növényritkaság a Morotva-tóban
Szigetköz flórakutatójának emlékére.

 

A dunaszegi Morotva-tó az 1987-ben alakult Szigetközi Tájvédelmi körzet része. A tó nyíltvízi felülete egyre csekélyebb, a száraz évek a feltöltődési folyamatot felgyorsították, de még így is az Alsó-Szigetköz legnagyobb vízfelületű állóvize. Az Alsó-Szigetköznek beígért vízpótlással vízfelülete várhatóan növekedni fog, így remény van arra, hogy a tó élővilága fennmarad. A patkó alakú morotva körül kiépített sétaúton elhelyezett táblák tájékoztatnak a környék növény- és állatvilágáról. A tó végén felállított magaslesről betekinthetünk egy nádassal védett tórészre, ahonnan megfigyelhető a madarak táplálkozó és gyülekezőhelye.

 „Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomaidat!”*

Nemzeti Parkok mottója

Részletek az Élet és Tudomány 1999. 21. számából.
Szöveg : Kovács V. Attila

A kúszó zeller az ernyős virágzatú kerti zellernek hazánkban élő apró termetű rokona. „…A patakok és folyók hordalék- és iszapnövényzetének nagyon ritka faja. Európában igen veszélyeztetett, pusztulóban van, s egyike annak a tizenkét hazai növényfajnak, amely a Berni Konvenció listáján is szerepel.

zeller zeller

 


Magyarországon, a Duna tágabb környékén volt néhány lelőhelye, s a Dráva mentén egyetlen helyen találták meg, de az utóbbi évtizedekben egyik lelőhelyén sem akadt rá senki. A Szigetközben Győr megye flórakutatója, Polgár Sándor 1908-ban akadt rá Dunaszeg környékén, az egykori Duna-holtág partján. E ma kavicsbányának és horgásztónak használt helyen, a part elbányászott homokos kavicsfelszínén, 1995 őszén ismét megtaláltuk a kúszó zellert…”

„…A kúszó zeller pionír növény, a visszahúzódó víz nyomában, a nedves, a konkurenciától mentes helyeken telepszik meg, s néhány évig gazdagon virágzik. A termései az áramló vízzel juthatnak el újabb termőhelyekre. Visszaszorulását élőhelyeinek felszámolása: a folyóvizek mesterséges mederbe kényszerítése, az árterületek intenzív használata okozzák. Megzabolázott vizeink nem alakítanak ki számára megfelelő új termőhelyeket…” A „VÖRÖS KÖNYV” -ben potenciálisan veszélyeztetett száras növényfajok között találjuk. Évtizedek óta nem észlelt ritka fajok is e csoportba tartoznak, amelyek veszélyeztetettsége biztosra vehető, de fokozata ismeretlen. A kúszó zeller eszmei értéke: 10000 Ft !

 

Ki volt Polgár Sándor?
 

1900-1935 között a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium) tanára. Tanári pályafutása alatt a növénytan oktatása érdekében szorgalmazta előbb egy iskolai majd egy városi botanikus kert létrehozását. Érdeklődésének középpontjában Győr megye növényzete állt. Széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet folytatott és a szaklapok mellett rendszeresen publikált. Részt vett a Győri Csónakázó Egylet munkájában is.

Az 1941-ben megjelent „Győr megye Flórája” című könyvében a kúszó zeller fellelési helye, „Dunaszegi-tó” néven szerepel.
1944 elején botanikus társai a vallás- és közoktatási miniszterhez benyújtott kérvénnyel próbálták megmenteni életét - sikertelenül. 1944. június 5-én, a második győri csoporttal Auschwitzba szállították.

 Forrás: Győri Életrajzi Lexikon
Összeállította: Veres L.

 

Közösség

Aktualitások

Közmeghallgatás

2017. december 4.

Felhívás

növényvédőszerekkel kapcsolatosan

November havi bűnmegelőzési hírlevél

Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság